A Szatmárnémeti Északi Színház román tagozatának színésznőjét 2014. november 9-én erőszakolták meg és gyilkolták meg a szatmári megyeközpontban, a Szamos jobb partján, a Decebal híd és a városközpont közötti szakaszon. Az ügy hatalmas felháborodást és döbbenetet váltott ki nem csak a városban és a megyében, de az egész országban, sőt nemzetközi sajtóvisszhangot kapott. Szatmárnémetiben pedig hetekig tartó tömeghisztériát váltott ki, szinte nem múlt el nap anélkül, hogy ne kelt volna híre egy újabb, nőket érő atrocitásnak.
Az elmúlt egy évben számtalan sajtóinformáció látott napvilágot, az egyik helyi újság még egy fantomképet is közzétett - amiről kiderült, hogy kamu. Ezt az ügyészség a fantomkép saját verziójának közzétételével még cáfolta, azóta viszont megszűnt a kommunikáció a hatóság és a közvéleményt tájékoztatni kívánó sajtó között.
A gyilkosság évfordulóján a Szatmár.ro hét kérdést intézett az ügyészséghez az üggyel kapcsolatban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt egy évben hány személyt hallgattak ki, hány személytől vettek vér-, illetve DNS-mintát, a nyomozásnak hány gyanúsítottja van, hány hatósági személy dolgozik az ügyön, átlagosan mennyi idő után zárnak le egy megoldatlan gyilkossági ügyet, volt-e valami hatása a fantomkép közzétételének, illetve miként véleményezi az ügyészség azt az immár hónapokkal ezelőtti sajtóhírt, hogy a DNS-vizsgálatok következtében közel kerültek a gyilkos azonosításához?
Nos, az ügyészség válaszából kiderül, hogy a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést szabályozó 544/2001-es törvény kimondja, folyamatban lévő nyomozással kapcsolatos információkat az ügyészség nem köteles kiadni! De azért mindannyiunk megnyugtatására idézik a Büntetőtörvénykönyv 153. cikkelyének 2. bekezdését is, amely szerint egy gyilkosság Romániában soha nem évül el...